-
Szöveglelő – Az irodalomterápiás segédkönyv
Mindig is érdekelt a biblioterápia, így nagyon megörültem, amikor Szabados Ági bejelentette, hogy a kiadója egy olyan könyvet tervez megjelentetni, melyben szakemberek összefogásával irodalmi alkotásokat ajánlanak a leggyakoribb élethelyzetekre vonatkoztatva. Egyetértek azzal, hogy ez egy hiánypótló mű és hatalmas segítség is lehet a tanároknak, irodalomterapeutáknak, könyvtárosoknak és igazából bárkinek, aki tudatosabban szeretne olvasni. A könyv kívülről gyönyörű! A színválasztás tetszetős és vonzza a szemet. A kemény borítón néhány szócikk prégelve is megjelenik, emellett gyönyörű élfestést is kapott a kötet. A kötet belső kialakítása, tipográfiája nekem nem annyira tetszik, de mivel a szócikkek megjelenítése így is jól értelmezhető és átlátható, ezt a részét én elengedtem. Nézzük a tartalmat. Szeretném leszögezni, hogy…
-
Ashley Flowers: Sok jó ember
A borító csodás színei keltették fel a figyelmem, de a tartalom vetette meg velem a könyvet. Szívesen olvasok izgalmas krimiket és egyre szívesebben választom a Next21 kiadó könyveit, mert az ízlésemhez nagyon passzoló tartalmakat adnak ki. A könyv fülszövegével ellentétben (elírás?) Margot 31 éves, újságíróként dolgozik. Gyermekkorának meghatározó élménye volt, hogy a velük szemben lakó kislányt 6 évesen elrabolták, majd megölték. Sokáig motoszkált benne, hogy ő is lehetett volna az a személy, akit elrabolnak, hiszen a tettes nem került elő. Innentől vonzzák a rejtélyes történetek, ez az oka, hogy az újságírás területén is a bűnügyekről készít beszámolókat, oknyomozó riportokat. A történet kezdetén visszaköltözik szülővárosába, hogy a nagybátyját segíthesse, aki már…
Ezeket is érdemes megnézni
Devney Perry: Indigo Ridge
Holly Jackson: Jó kislányok, rossz viszonyok
Barbara Nickless: Holtpont
-
Angeline Boulley: A Tűzőrző lánya
„A változás akkor is bekövetkezik, ha tudatosan próbáljuk elkerülni. Mondhatjuk, hogy imulzusvásárlás eredményeként szereztem be ezt a könyvet még a megjelenése környékén. Tetszett a borítója, vonzott a tartalma. Mégis hónapokat várakozott, mielőtt nekiláttam volna. A Molybuborék csoportban ezt választották a hónap olvasnivalójának, így végre jó okom lett, hogy nekilássak. A történet Daunis Fontaine-ről, egy félig indián, félig fehér származású 18 éves lányról szól. A könyv során hatalmas fejlődésen megy keresztül, sajnos a kiváltó okok elég szomorúak. A lányt megosztja a származása. Nagyon erős kötődése van az indián ághoz. Mérhetetlenül fontos számára a tradició, a hagyomány és az indiánok hite. Mindezek mellett ő egy vagyonos fehér család sarja is, így a…
Ezeket is érdemes megnézni
Amber Smith: Amilyen most vagyok
Will Hill: After the Fire – A tűz után
Marie Pavlenko: Akár egy kismadár
-
Steigervald Krisztián: Generációk harca
„Semmi okunk sincs nem szeretni a gyarlóságainkat. Az a fontos csupán, hogy tudjunk róla, mikor miben és hogyan határozzák meg a cselekedeteinket, mert ettől leszünk képesek arra, hogy mások gyarlóságát ne eltévelyedésnek lássuk, hanem annak, ami: az ő gyarlóságuknak.„ Folyamatosan foglalkoztat az emberek viselkedése és az, hogy hogyan lehetne a lehető legjobb és legegészségesebb kapcsolatokat kialakítani és fenntartani. Ennek nyomán számos fejlesztő könyvet olvasok, így akadt a kezembe ez a könyv. A kötet csodálatos vonása, hogy teljesen közérthető nyelven és olvasmányos stílusban ad betekintést a generációk sajátosságaiba. A szerző rögtön az elején tisztázza, hogy nem életkori sajátosságról lesz szó. Az életkori sajátosság arról szól, hogy mennyi idősek vagyunk és mik…
-
Holly Jackson: Halott kislány a jó kislány
„Pip kiutat keresett, egy utolsó esetet, és valami megtalálta, ami egyre tökéletesedett, kerekedett, egyre jobban illeszkedett a történtekhez. Mert a szig volt az eredet. A vég és a kezdet. A sötétben ólálkodó rém, a teremtő, a forrás. Minden, ami történt, egyenesen hozzá vezethető vissza.Minden.„ Elérkeztünk végre a történet záró részéhez. A második kötet befejezése után főtt a fejem és nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan búcsúzik a szerző Pip Fitz-Amobitól. A könyv felveszi az előző rész leejtett szálát. Pippet már az első nyomozása is megviselte lelkileg, az, hogy egy másodikat is be kellett vállalnia egy barátért, és az eset tragikusan zárult, olyan mélységekbe lökte, hogy nem látja a kiutat. Csalódott, hogy…
Ezeket is érdemes megnézni
Barbara Nickless: Holtpont
Charlie Donlea: Rég eltűnt
Ashley Flowers: Sok jó ember
-
Valérie Perrin: A vasárnap koldusai
„Azt mondják, hogy amikor egy öreg ember meghal, egy egész könyvtárnyi anyag ég el vele, én pedig igyekszem megmenteni valamit a hamuból.” Valérie Perrin egy ideje már a látóteremben van, terveztem, hogy olvasok tőle. A NIOK júliusi kihívása adott egy lendületet, hogy előrébb vegyem a szerzőt, így végül nem a mások által már sokat dicsért Másodvirágzás című kötettel kezdtem, hanem A vasárnap koldusaival. A történet két szálon fut. Az egyik a 21 éves Justine szála, akit nagyszülei neveltek fel, emiatt jól megérti magát az idősebb korosztállyal, ennek okán az idősek otthonában dolgozik. Szereti a lakók történeteit hallgatni, mindent át tud fordítani a vicces, vagy pozitív oldalára. Számára nem teher az…
Ezeket is érdemes megnézni
Boo Walker: Éneklő fák
Ann-Helén Laestadius: Lopás
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
-
James Norbury: Az utazás
„A változás, még ha nem is tudod, milyen irányba terel, mindig jobb, mint egy helyben toporogni.„ James Norbury már az első kötettel is belopta magát a szívembe, de ezzel a történettel bizonyította, hogy a magvas gondolatokat nagyon szép kerettörténetbe tudja emelni. Az első könyvben Nagy Panda és Kicsi Sárkány gondolatait, barátságuk szellemiségét már megalapozta. Ez a második alkotás pedig egy konkrét történetet mesél el nekünk barátságról és összetartásról, önmagunk megismeréséről. Ez nem egy gyermekkönyv. Nem csak egy gyermekkönyv. Olyan mint A kis herceg, bármely életkorban olvassa az ember, sokat tanulhat általa. A két barát békésen él a hegyekben, kialakították a saját szokásaikat a kirándulásokkal, teázásokkal, csillagok nézésével. A történet elején…
Ezeket is érdemes megnézni
Jennifer Lynn Barnes: Örökösök viadala sorozat
Amber Smith: Amilyen akkor voltam
Mesék minden napra – Nyár
-
Shelby Van Pelt: A boldogságnak nyolc karja van
„ Az emberek miért nem képesek felhasználni a több millió szavukat arra, hogy egyszerűen elmondják egymásnak, mire vágynak?„ Számtalanszor szembejött ez a könyv velem az elmúlt hónapok során. A kötet fülszövege kedves, de nem az, ami alapján rögtön megvásárolnám ezt a könyvet. Végül úgy határoztam, hogy figyelem, hogy mások milyen értékeléseket írnak és ez alapján döntök az elolvasásáról. A történet több szálon fut. Az egyikben Tova, a 70 éves idős hölgy, takarítással tölti ki a mindennapjait. Nyugodt, békés életet él. Fia és férje elhunyt, senkije sincs, de ő szeret mások hasznára lenni. Elfogadja az életet, úgy ahogy van, kedvesen beszélget az akváriumban lévő állatokkal. Egyetlen egy űr van az életében: a…
-
Francesca Zappia: Eliza és a szörnyek
„A motiváció nem csak úgy terem a semmiből. Ugyanúgy táplálni kell, mint a szörnyeket.„ Régen sokat olvastam Vörös Pöttyös könyveket. Már kevesebbet teszem, de mégis vissza-visszatérek hozzá, mert mindig találok köztük gyöngyszemet. Az Eliza és a szörnyekben a borítóval kezdtem először szemezni. Érdekesnek tűnt a történet, de sok hasonlót írtak már korábban, aztán láttam a remek pontozását, így belevágtam. Nézzük mire jutottam. A könyv Elizáról, egy végzős gimnazista lányról szól, aki teljesen elbarikádozza magát a külvilágtól és csak a sajt online- és fantáziavilágában él. A lány a Szörnyek Tengere képregénysorozat alkotója, de titokban tartja kilétét. Csak az online térben tart kapcsolatot a követőivel. Barátai is csak az online térre korlátozódnak.…
-
Emma Straub: Holnap ilyenkor
„Talán ez az élet titka: mindennap észre kell venni az apróságokat, mert minden elmúlik, és tized másodpercekig vagy talán akár néhány pillanatig nem aggódni, csak azzal foglalkozni, azt élvezni, ami ott van előttünk. Afféle transzcendentális meditációt végezni, … annak tudatában, hogy idővel minden megváltozik, a jó is, a rossz is, ezért akár örülhetünk is annak, ami éppen jó.„ Talán két hete tette fel az egyik barátom azt a kérdést, hogy ha visszautazhatnék az időben, és találkozhatnék a gyermekkori önmagammal, mit mondanék neki. Akkor nem tudtam válaszolni erre a kérdése, azóta is újra és újra eszembe jut ez a felvetés. A friss megjelenések között leltem rá erre a szépséges, játékos borítójú…
Ezeket is érdemes megnézni
Ray Nayler: Az óceán szeme
Octavia E. Butler: Rokonság
Ray Nayler: Mamutrezervátum
