“Mikor láttad meg utoljára a jót az emberekben? Mikor feledkeztél meg a kedvességről? Mikor feledkeztél meg a szeretetről?” Mondhatjuk, hogy a borító vetette meg velem ezt a könyvet. Csodálatosak a színei, és ez a fent-lent ellentét. Érdekes volt számomra a kötet képregény volta, valamint az, hogy egy mitológiai környezet adja a hátteret. A történet valójában Perszephoné és Hádész kapcsolatának alakulásáról és az Olümposziak ármánykodásairól szól. Perszephoné egy naiva, tapasztalatlan, hiszékeny.  Hádész kiégett, megfáradt az elején, de valami új és kedves dolgot lát meg Perszephonéban, ami elvarázsolja. Természetesen félreértések miatt nem egyszerű a történetük. Maga a cselekmény számomra nagyon gyengécske, nem mondanám, hogy mély nyomokat hagyott bennem. Ami ennek a könyvnek…