Maja Lunde: Hónővér

„Van határa, hogy a szív hány piruettet bír leírni.„

A könyvhéten találkoztam először ezzel a könyvvel az Ákombákom pultjánál. A tekintetem a Lisa Aisato név ragadta meg. Nagyon szeretem az illusztrátor munkásságát, mert a képei nagyon beszédesek. Minden mosoly, minden könnycsepp az ember szívéig hatol, nagyon szépen közvetíti a hangulatokat. Ezt követően láttam meg Maja Lunde nevét. A szerzőtől még nem olvastam, de már régóta terveztem, hogy  a felnőtteknek szóló könyvei közül megismerkedem egyel ebben az évben. Azt kell mondjam, hogy a két alkotó valami fantasztikusat alkotott együtt!

A történet középpontjában Noel, a 10 éves kisfiú áll. Pár nap múlva itt a karácsony, amiről a nevét is kapta, de a családját nem érinti meg a varázslatos időszak. 6 hónappal korábban halt meg a kisfiú 16 éves nővére, így az egész család egyfajta dermedt állapotban éli a mindennapjait. A kisfiút is nyomasztja a veszteség, de ő szeretne végre emlékezni és beszélni a nővéréről, szeretné, ha a veszteségek ellenére is kicsit visszatérne az elevenség, a boldogság a családba. Csak a módját nem ismeri.

Noel szeret úszni, ez az egyetlen, ami a szomorú napokon kicsit élettel tölti el, egészen addig, amíg nem találkozik Hedviggel, egy vele azonos korú kislánnyal, aki csupa vidámság és mosoly. A kisfiú végre azt érzi, hogy vele visszatérhet az életébe a szín és a móka. Noelt arra ösztönzi a találkozás, hogy elmondja a vágyait a családjának, és ezzel megkezdődhessen végül a gyászfeldolgozás.

Noel érzi, hogy a kislány titkol valamit, ami egy kis repedést képez a kapcsolatukban. A titok felfedése lesz az, ami nem csak a kisfiú, de Hedvig családjának is elhozza a megnyugvást.

Sok negatív véleményt is olvastam a könyv kapcsán a témaválasztást illetően. Jellemzően azok csalódtak a könyvben, akik egy kellemes, könnyed karácsonyra hangolódós történetet vártak. Nos ez valóban nem az. Ez egy könyv a gyászról és annak feldolgozásáról. Egy út bemutatása az elengedésről. És igen, mindez egy karácsonyi közegbe ágyazva. Én úgy gondolom, hogy a karácsony, mint a szeretet ünnepe egy jó alap ehhez.

Hiszek abban, hogy a gyermekek elől nem szabad eltitkolni az elmúlást sem, ez az élet természetes velejárója. Ha úgy vesszük kezünkbe a könyvet, hogy ez egy karácsonyi történetbe csomagolt gyászfeldolgozással foglalkozó könyv, akkor nagyon fogjuk szeretni. Én biztos, hogy elolvasnám kisgyermekkel is (11-12 éves kortól), biztos hogy érzékenyítő lenne a számukra. A történetet nagyon szépen kiegészíti Lisa Aisato illusztrációja. Úgy gondolom, hogy két olyan alkotó találkozott, akik egymás munkáját csodálatos módon tudják felerősíteni. Felnőttként nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet, biztos, hogy minden évben legalább egyszer le fogom venni a könyvespolcról.

Fülszöveg:
A 10 éves Noelnek a karácsony az év legszebb napja, amikor mézeskalács és narancs illata, a feldíszített karácsonyfa és a gyertyák fénye tölti be a lakást. De idén semmi sem olyan, mint máskor…

Értékelésem: