Holly Jackson: Halott ​kislány a jó kislány

„Pip kiutat keresett, egy utolsó esetet, és valami megtalálta, ami egyre tökéletesedett, kerekedett, egyre jobban illeszkedett a történtekhez. Mert a szig volt az eredet. A vég és a kezdet. A sötétben ólálkodó rém, a teremtő, a forrás. Minden, ami történt, egyenesen hozzá vezethető vissza.
Minden.„

Elérkeztünk végre a történet záró részéhez. A második kötet befejezése után főtt a fejem és nagyon kíváncsi voltam, hogy hogyan búcsúzik a szerző Pip Fitz-Amobitól.

A könyv felveszi az előző rész leejtett szálát. Pippet már az első nyomozása is megviselte lelkileg, az, hogy egy másodikat is be kellett vállalnia egy barátért, és az eset tragikusan zárult, olyan mélységekbe lökte, hogy nem látja a kiutat. Csalódott, hogy egy sorozatos erőszaktevő nem kapta meg a méltó büntetését. Felelősnek érzi magát és félti a családtagjait és barátait. Keresi a feloldozást, hisz abban, hogy egy újabb ügy lezárása hozhatja meg számára a békét. Sajnos nem ő talál új ügyet, hanem maga az ügy találja meg őt. A lány elkezd olyan nyomokat észrevenni, melyek egy mintázatot adnak ki. Összefüggést lát a közösségi médiában kapott üzenetek és a kocsifeljárón található krétarajzok között. Sajnos a kapcsolódásra nincs bizonyítéka, inkább egy megérzés, pont emiatt a rendőrök ismét nem veszik komolyan. Pipp hite olyan mértékben megrendül a hatóságokban, hogy ez későbbi döntéseire is hatással lesznek. A lány rájön, hogy egy sorozatgyilkos van a nyomában. A szig gyilkost évekkel ezelőtt börtönbe csukták, ő mégis látja, hogy a kapcsolat nyilvánvaló, ami egyértelműen azt mutatja, hogy egy ártatlan embert csuktak le, és egy gyilkos szabadon mászkál. Aki immáron rá vadászik…

A könyv egy pontján váratlan fordulat történik. Pippnek döntést kell hoznia, amit nagy nyomás alatt és nem a legjobb mentális állapotban tesz meg. Nem a törvényes utat választja, emiatt nagy bajba kerülhet, de nem csak ő, hanem mindenki más is, aki szereti őt.

Nagyon szerettem a Ravis szálat. A fiú képviseli a humort a ragaszkodást és a támogatást a történetben. Azzal, hogy Pipp megoldotta a testvére ügyét, olyan szoros szálat von köréjük, hogy egy hagyományos szerelmet még erősebbé kovácsolt. Nagyban támaszkodnak egymásra, egymás horgonyai.

Sokat gondolkodtam azon, hogy elégedett vagyok-e a zárással. Bár nem erre számítottam, de igen, elégedett vagyok. A könyv hitelesen bemutatja Pipp útját a lejtőn lefelé. Olyan felelősséget vállal magára, melybe szinte belerokkan. Nem tud egyedül kikászálódni a véres rémálmokból, melyeket már napközben is lát. A mentális egészsége érthetővé teszi a döntéseit. Annyiban csorbul a könyv értéke, hogy számomra nem hiteles, hogy a magára szabott büntetés, a másoktól való eltávolodás, megalapozta volna a lelki gyógyulását. Úgy gondolom, hogy egy ilyen helyzetből segítséggel tudott volna kilábalni, amit ő jó időre kizárt. Egyedül ezt tudom a könyv hibájául felróni.

A történet tehát olyan témákkal foglalkozik, mint a bűn, bűnhődés, mentális egészség, baráti összetartás. Nagyon jó etikai, erkölcsi kérdéseket is megfogalmaz: Mi tesz valakit bűnözővé? Honnan számít valami önvédelemnek? Szolgáltathatunk-e igazságot akár a bizonyítékok meghamisításával is?
Örülök, hogy elolvashattam ezt a sorozatot!

Fülszöveg:
SIESS! VAGY MEGHALSZ…
Pip Fitz-Amobit még mindig kísérti a legutóbbi nyomozása.
De hamarosan új bűnesettel kénytelen szembesülni, ami nagyon is közelről érinti, ugyanis ezúttal valaki őrá vadászik.
Valaki, aki folyton egy kérdéssel zaklatja: Téged ki fog keresni, ha eltűnsz?
Pip hamarosan kapcsolatot fedez fel a zaklatója és egy helyi sorozatgyilkos között, de a rendőrség nem hajlandó cselekedni.
A veszélyes macska-egér játék során Pipnek mihamarabb meg kell találnia a választ, mert immár az élete a tét…

Értékelésem: