A könyvet a sógornőm kérésére vásároltam meg, mert az unokahúgom szeptemberben kezd majd el iskolába járni, így tökéletes felkészítő könyvnek tűnt. Úgy látom, hogy a gyerekek általában izgatottan várják az iskolát ebben a korban, így jellemzően nem ez szokott problémát jelenteni. A gond általában az, hogy a picik azt hiszik, hogy valami hasonló közösségbe kerülnek, mint az óvoda, ahol a korábbi barátokkal tudnak majd játszani. Ehhez képest teljesen új élet helyzetbe kerülnek, új szabályokkal, új emberekkel, új feladatokkal, melyek aggodalommal tölthetik el őket. A könyv tökéletesen rámutat az új helyzet problémáira. Arra, hogy mennyire ijesztő új gyerekekkel megismerkedni, aggódni, hogy találunk-e új barátokat? Vannak olyan gyerekek, akik már sokkal előrébb…

Annyi élet ment tönkre és miért? Hogy egy senkiházi ember királyként uralkodjon egy talpalatnyi földön a sivatagban férfiak és nők fölött, akik kétségbeesetten akartak hinni valamiben. A friss megjelenések között leltem rá erre a könyvre. Már a borító is vonzza a tekintetet, de a történet is ígéretes. Mindig érdekeltek a szélsőségesen  gondolkodók. Elképesztő, hogy egyes emberek hogyan képesek egy ideológiát felépíteni majd azt kommunikációval illetve a személyes varázsukkal fenntartani. A történet azzal kezdődik, hogy a hatóságok behatolnak egy szekta területére, ahol az ellenálló felek tűzharcba keverednek. A szekta épületei is kigyulladnak, sok áldozat árán az ott élők kiszabadulnak. A történet két síkon játszódik: a tűz előtti és a tűz utáni…

Az Ölelj meg! sorozat egy újabb csodás darabja ezúttal a szeretetről szól. Egy fához hasonlítja a szeretetet, ami egyre csak nő és nő. Egy olyan dolog, amelyet gondoznunk, ápolnunk kell. Az a legszebb, hogy bárki felé kiterjeszthetjük a szeretetünk, attól csak többek leszünk. A szeretet meg is változhat. A történetbe belefűzi azt a lehetőséget is, hogy a szülők elválhatnak, de a szeretet ettől még nem szűnik meg, átalakul. Az illusztráció ezúttal is nagyon bájosra sikerült.  Szeretem benne, hogy egy gyorsan elolvasható könyvet kapunk, amiről a gyermekkel is el tudunk beszélgetni. Az illusztrációk és a szöveg kapcsán is számos kérdése szokott unokahúgomnak felmerülni, amit ezáltal át tudunk beszélni. Fülszöveg:A szeretetet gondozni…

– A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félsz. – Lehet, de én nem csinálok semmit. Egyáltalán nem harcolok. – Nagyon sokféleképp lehet harcolni. Talán még nem álltál készen. De legközelebb már igen. – Nem akarom, hogy legyen legközelebb. – Drága Bayani – mondta Ruby –, mindig van legközelebb. Volt valami ennek a könyvnek a borítóján, ami megragadta a figyelmem, mikor a megjelenések között keresgéltem. Volt benne valami baljós és egyben reményteljes, így elolvastam a fülszöveget, majd felkerült a kívánságlistámra. El kellett telnie némi időnek, míg beszereztem. Természetesen ezt is az unokahúgomnak, ki másnak? Csak megteszem neki azt a szívességet, hogy előolvasom a számára. 🙂 A  könyvet 12 éves kortól…