Jodi Picoult – Jennifer Finney Boylan: Bódító méz
Egy időben rengeteg Jodi Picoult regényt olvastam, nagy kedvencem volt a szerző, szinte az összes könyvét megvettem. Később a kiadó megjelentette a gyengébb műveit is, emiatt leszoktam róla. A Bódító méz volt az, ami ismét visszacsábított az alkotóhoz. Ugyanazt az érzést éltem át, melyet a korábbi kötetei generáltak bennem. Jodi ért hozzá, hogy hogyan lehet megforgatni a kést az emberben.
Jodi Picoult a regényt ezúttal Jennifer Finney Boylan-nel közösen alkotta. Szerencsére nem érződik, hogy két alkotó munkája, szépen idomul egymáshoz a stílusuk.
Az alap történet szerint Olivia McAfee tinédzser fiát, Ashert neveli. A fiú egy este kétségbeesve hívja fel anyját, hogy barátnőjét, Lilyt, holtan találta. A rendőrség gyorsan a fiút kezdi gyanúsítani, így a nő felkéri a testvérét, aki ügyvéd, hogy segítsen a fiát kijuttatni a börtönből. A könyv innentől több szálon fut. Bemutatja egyrészt Olivia múltját, aki egy bántalmazó kapcsolatból menekült el 12 évvel ezelőtt. Felvezeti, hogy milyen volt egy féltékeny és hirtelen haragú férj mellett élni.
Külön szálat kapnak a fiatalok is, különösen Lily. Bár a fő szálon már nem él, de azzal, hogy visszaugrunk az időben és az ő nézőpontjával is megismerkedhetünk, sokat árnyal a történteken a szerzőpáros.
Ahogy a történet halad előre összefonódnak a múlt és a jelen szálai. Olivia töretlenül hisz a fia ártatlanságában, azonban mindig újabb tényezők derülnek ki a tárgyaláson. Olivia múltja visszaüt és elkezd párhuzamot vonni a férjével és ő is kételkedni kezd. Nem lövöm le a haláleset szálait, érdemes elolvasni és a végére járni, hogy mi is történet valójában. Számomra ugyan nem volt meglepő a dolog, de nagyon sok krimit olvasok.
A könyv tehát egy krimis alapszálú történet. Összességében kicsit elnyújtottnak és vontatottnak találtam. Remek elemei vannak a kötetnek és nagyon fontos dolgokról is szól, mégis túlírták a szerzők.
Szeretem Jodiban, hogy mindig képes úgy rámutatni eseményekre, hogy elgondolkoztasson a világ dolgaival kapcsolatban. Mint minden könyve, ez is erősen család fókuszú. Mind Lily, mind Asher csonka családban nőttek fel és nagyban támaszkodtak a szeretteikre. Az anyai szeretet, a hit, és a bizalom is egy fontos téma. Foglalkozik még az elfogadással és a transzneműséggel is.
A világban sokat hallunk a transzneműekről. Sokan hóbortnak tartják. Mégis amikor egy olyan szereplő fejében van az ember, aki testközelből éli át milyen másnak lenni, akkor nem lehet elfordulni. Teljesen azonosulni tudunk azzal, hogy ő egyszerűen csak önmaga akar lenni. Emellett az emberi képmutatást is jól árnyalja. Nem szeretné, ha mások is megtudnák róla az igazat, mert akkor nem őt látnák, hanem azt a személyt, akinek a múltban látszott. Sokszor nagyon vakok tudunk mi lenni mi emberek.
Továbbra is elképedéssel tölt el az, hogy amilyen témát választ Judi, ahhoz mindig társít valami extrát. Ez ezúttal a méhészet. Mint minden könyvében, ebben is rengeteg dolgot megtudunk a méztermelésről és számos párhuzamot von a történet és méhek között. Jó volt ismét elmerülni a szerző világában, ezúttal sem bántam meg.
Fülszöveg:
Lehetsz-e boldog, ha folyton kísért a múlt? Olivia McAfee tudja jól, milyen érzés mindent újrakezdeni. Egyik napról a másikra otthagyja férjét, és a válás után fiával, Asherrel együtt visszaköltözik a gyermekkora helyszínére, egy New Hampshire-i álmos kisvárosba, ahol átveszi az édesapja méhészetét. Az újrakezdés a gimnazista Lily Campanello számára sem ismeretlen. Amikor az édesanyjával Adamsbe költöznek a középiskola utolsó évében, mindketten abban reménykednek, hogy a környezeti változással tiszta lappal indulhatnak. A két fiatal, Asher és Lily egymásba szeret, ám a lányt időnként kétségek gyötrik, hogy teljesen megbízhat-e Asherben. Egy nap megcsörren Olivia telefonja: Lily meghalt, a rendőrség pedig Ashert gyanúsítja a gyilkossággal. Olivia a végsőkig kitart fia ártatlansága mellett, de önmagának kénytelen beismerni, hogy Asheren időnként megmutatkozik az apja erőszakos természete. Ahogy a bírósági tárgyalás során kirajzolódnak az ügy részletei, Olivia rádöbben, hogy Asher több titkot rejteget, mint sejtette. Jodi Picoult és Jennifer Finney Boylan közös regénye egy felejthetetlen szerelem, egy tragikus haláleset és egy izgalmas nyomozás története, amely arra a kérdésre keresi a választ, mi mindent teszünk kockára, ha a boldogságunk érdekében felvállaljuk önmagunkat.
Értékelésem: