Kondor Vilmos: Az ​első budapesti olimpia

Megfogadtam, hogy az évben többet olvasok majd magyar szerzőktől. Ennek apropóján olvastam el Kondor Vilmos legfrissebb könyvét. Az ​első budapesti olimpia című kötet, a Második Magyar Köztársaság sorozat második része. Ebben a kötetben a szerző egy olyan alternatív Magyarországra vezet minket, ahol országunk, a szövetségesekkel kötött különbéke után virágzásnak indult, ami lehetővé tette, hogy az 1968-as olimpiát az országunkban rendezzék meg. A nagy sporteseményt mindenki kitörő lelkesedéssel fogadja, de az egyik éremesélyesünk a medencében leli halálát. Nemes Albert nyomozóra vár a feladat, hogy kiderítse bűneset történt-e.

Ez az első kötetem Kondor Vilmostól, tehát a sorozat első részét sem olvastam. Kicsit izgultam, hogy mennyire fogom érteni az első kötet ismerete nélkül, de csak apróbb kérdések voltak a fejemben, főképp mellékszereplőket illetően. A szerző olvasmányos stílusban ír egy elhivatott nyomozóval a középpontban. Egy olyan világot teremt, ami akár meg is történhetett volna, ha a történelem máshogy alakul. 

Az alap történet szerint  Ike Wilkersont, a nagy úszó reménységünket holtan emelik ki a medencéből. Senki nem tudja, hogy mi okozta a férfi halálát, de nagy a nyomás a nemzetközi figyelem miatt is. Az ügyet Nemes Albert főfelügyelő kapja, aki maga is érdeklődéssel követte a sporteseményeket. A férfi egy régi elveket valló, darabos társat kap maga mellé, aki nem könnyíti meg a nyomozást a számára, mivel nehezen csiszolódnak össze.

Nagy nyomás alatt igyekeznek minél gyorsabban felgöngyölíteni az ügyet, az úszó családján kívül a közfigyelem is rájuk irányul. A felső vezetés hatalmi harcai sem tudják a felügyelőt megingatni, őt az igazság kiderítése motiválja. Több szálon igyekeznek elindulni, vajon ki lehetett a tettes? Egy terrorszervezet? Ike barátnője? Az apja? Az edző, Az” anyós”?

Úgy érzem, hogy a szerző az olimpiai hangulatot ragadta meg a leginkább. Szinte ott éreztem magam a fővárosban, ami nyüzsög a külföldi turistáktól és sportolóktól, miközben a legtöbb magyar rádión követi a sportesemény közvetítését, a szünetekben unásig szól az olimpiai dal, melyet Szécsi Pál előadásában hallgathat a közönség. Kifejezetten ötletes volt az elképzelt olimpiai falu, ahol az épület falai szabadon alakíthatóak.

Nem vagyok egy nagy történelem rajongó, és még így is érdekes volt Vilmos világába csöppenni. Számos ismert politikus és sportoló került megjelenítésre a könyvben. Voltak, akik más szerepet kaptak az alternatív valóság miatt. Mivel az adott korban én még nem éltem, külön izgalommal töltött el, hogy rákeressek egyes szereplőkre, hogy megnézzem valóban létező emberek voltak-e, a sportolókról pedig kicsivel többet tudhassak meg.

Úgy érzem, hogy a könyv inkább a történelem iránt rajongókat fogja majd meg igazán, illetve szinte biztos vagyok benne, hogy még ezen belül is a férfiakat. A főszereplő férfi, a mentalitása, humora, a könyv vezetése is inkább férfiakra van szabva, de nőként is élveztem, örülök, hogy elolvashattam.

Fülszöveg:
Miután ​Mexikóváros váratlanul visszalép az 1968-as olimpia megrendezésétől, a Második Magyar Köztársaság politikusai és sportdiplomatái elérik, hogy Budapest adhasson helyet az ötkarikás játékoknak. A Margitszigetre olimpiai falu épül, a főváros karneváli hangulatban zsibong, a világ minden tájáról érkeznek a sportolók és a turisták, hogy kedvenceiknek szurkolhassanak.
A magyar úszócsapat amerikai származású éremesélyese, Ike „Johnny” Wilkerson a rajtkőről még energikusan ugrik a vízbe, hogy aztán pár másodperccel később holtan süllyedjen a medence aljára. Kinek állhatott érdekében megölni a világklasszis úszót? Politikai gyilkosságot sejtet, hogy egy erdélyi terrorgárda magára vállalja a bűntényt, de a fiú szervezetében talált mérgek más irányba terelik a nyomozókat.
Nemes Albert ezúttal új társat kap Magyar Tivadar személyében, aki nemrég érkezett a fővárosba, és sem darabos modorát, sem a bikacsököt nem hagyta otthon. A segítség el is kél Nemesnek, akit az amerikai diplomácia és egymással marakodó felettesei is folyamatos nyomás alatt tartanak. Érik a nemzetközi botrány, s Nemes hasztalan rója a forró aszfaltot a csepeli Szabadkikötőtől a belvárosi toronyházakig, miközben a rádióban Szécsi Pál búgja az olimpia himnuszát.

Értékelésem: