Rainbow Rowell: Lassúzás

Egy lassan kialakuló, barátságból szerelemmé váló kapcsolat története, mely tele van kommunikációs buktatókkal. Két szerethető és átlagos személy, akik egy csomó hibát vétenek, mielőtt egymásra találnának.

Nagyon szép emlékek élnek bennem a szerzővel kapcsolatosan. Két kedvenc regényem az Eleanor ​és Park, valamint a Fangirl című regény. Mindkét könyv kiválósága, hogy bár kedves romantikus ifjúsági regények, de mégsem sablonosak és jellemzően a szerző sok időt szán a karakterek fejlődésére, valamint minden kapcsolatot fokozatosan épít fel. Ez az oka, hogy jó szívvel vettem a kezembe a Lassúzás című regényt is.

A történet egy barátságból szerelem sztori, de nem a hagyományos módon. Nincsenek elcsépelten tökéletes szereplők, és túltolt jelenetek, csak két ember, akik folyamatosan hibákat vétenek és nem mindig azt mondják, amit kellene, tehát olyanok, mint mi vagyunk. Rendkívül szerettem ezt a történetben!

Az események két szálon futnak. Az egyik a múltban, a szereplők tinédzser korában, a másik a jelenben. Shiloh és Cary az iskolában barátok voltak. A lánynak rengeteg mindenről volt sarkos elképzelése, valamint elrugaszkodott álmokat dédelgetett. A fiú eltökélten katona akart lenni, mindent ezen tervei köré szervezett, ezt választotta pályájának. Ez a két fura karakter elsőre nem illik össze, mégis ragaszkodnak egymáshoz. Az élet és a kommunikációs hibák mégis úgy hozzák, hogy elszakadnak egymástól, hogy aztán 14 évvel később új esélyt kapjanak. Nem indítanak túl jól, nem értik igazán meg egymást, mégis próbálkoznak, és esélyt adnak egymásnak, illetve annak, hogy ez működhessen kettőjük között.

Nagyon szerettem a szereplők realisztikus történetét, a néha elbaltázott beszélgetéseiket és próbálkozásaikat, mert igenis élet szaga volt. Azok biztosan nem fogják szeretni ezt a történetet, akik a megszokott sablonos, klisés és  túltolt  romantikus történeteket olvassák tökéletes szereplőkkel és rózsaszín nyáltengerrel. Azoknak ajánlom, akik szeretnek hihetőbb átlagos karakterekről olvasni, akik kivárják, hogy a szereplők fejlődjenek. 

Akik adnak neki egy esélyt, azok egy történetet kapnak tele bizonytalansággal, reménnyel, egy kis nyegleséggel, de aranyos újrakezdéssel. Szerintem szerethető történet. Nem mondom, hogy felér a korábbi két kedvenchez (nehezen is hasonlíthatóak össze), de örülök, hogy elolvastam. 

Fülszöveg:
Hiszen ők csak barátok voltak. Szövetségesek, akik teljes nyarakat töltöttek együtt a jövőről álmodozva, Shiloh verandájának lépcsőjén ülve. A lány aztán főiskolára indult, hogy színésznő legyen, a fiú pedig a haditengerészet soraihoz csatlakozott. Bár ígéretet tettek egymásnak, hogy a barátságuk sosem fog megváltozni, a dolgok mégis máshogy alakultak.
Shiloh most harminchárom éves, és tizennégy éve nem beszélt Caryvel. Időközben megházasodott, született két gyereke, majd elvált. Ugyanabban a házban él, ahol kislányként felnőtt. Nem ezt az életet képzelte magának.
Amikor meghívják egy régi barátjuk esküvőjére, Shiloh csak arra tud gondolni, vajon Cary is ott lesz-e. És hogy a férfi szeretne-e vele újra találkozni? Mindezek után?
A válasz pedig igen. És igen. És nagyon is igen.
Rainbow Rowell regénye egyfelől két gyerek történetét meséli el, akik még azelőtt esnek szerelembe, hogy valójában tudnák, mit is jelent a szerelem. Másfelől pedig a Lassúzás két barátról szól, akik mindent elveszítettek, és most kétségbeesetten küzdenek azért, hogy jóvátegyék a múltban elkövetett hibáikat.

Értékelésem: