Cara Bastone: Aki kész, aki nem…
Ez a történet az önfelfedezésről szól. Reményekről, melyek nem mindig valósulnak meg, és történésekről, melyek komfortzónán kívülre viszik a szereplőket, de lehet, hogy mégis erre van szükségük, hogy tisztán lássanak.
A könyv azzal kezdődik, hogy kiderül, hogy Eve, a főszereplő egy egyéjszakás kaland eredményeként babát vár. Ez bár hatalmas meglepetés, a nő mégis úgy dönt, hogy vállalja a babát, akire cseppet sincs felkészülve. Ez az esemény nem csak az ő életét változtatja meg, hanem a környezetében élőkét is.
Eve egész életében biztonsági játékot játszott. Az, hogy vállalja ezt a babát, meglepő, de mégis elindítja egy olyan úton, ami az élete számos pontjára hatással lesz. A nő egy olyan karakter, aki amúgy nehezen hoz meg komoly döntéseket. Sokszor tudja, hogy mit szeretne tenni, de nem meri meglépni. Sem a munkahelyén, sem a magánéletben.
Eve legjobb barátnője, Willa, évek óta szeretne gyermeket, mégsem sikerül neki. Az, hogy Eve babát vár, komoly próbája a kapcsolatuknak. A könyv így tárgyalja azt az érzelmi megpróbáltatást is, amit a gyermek után áhítozó párok éreznek, valamint azt, hogy milyen hatással lehet ez a baráti kapcsolatokra is.
A biológiai apa, Ethan élete is fenekestül felfordul. Bár egy kedves, barátságos figura, az ő egész életét is átalakítja a babavárás. Egy igazán kellemetlen helyzetbe kerül, ahol kétfeéle kötelezettség között kezd el őrlődni.
Shep, a kedves barát, nemrég költözött vissza a környékre, és épp kilépett egy kapcsolatból. Az ő támogatása nagyon fontos lesz Eve számára. Gyermekkorukban nagyon közel álltak egymáshoz, ezt igyekeznek feleleveníteni.
A három fő karakter tehát mind olyan ember, aki döntéshelyzetbe kerül, és alkalmazkodnia kell az új körülményekhez. Új lehetőségek tárulnak fel előttük, de sokszor félnek elfogani ezeket. A 9 hónap alatt azonban mindannyian változnak, nyitottabbak lesznek, igyekeznek jobban kommunikálni egymással ezáltal tudatosabban élni az életüket.
Fülszöveg:
Eve Hatch él-hal a meglepetésekért! Csak vicc: a fiatal nő akkor a leginkább elégedett, ha minden napja az előző szakasztott másaként telik. Szereti az otthonos brooklyni lakását, közel a gyerekkori legjobb barátjához, Willához, és messze a Közép-Nyugaton élő, régi vágású családjától, akik soha nem értették meg igazán. A munkája kényelmes, biztos és jónak mondható, még akkor is, ha a megálmodottal épp csak köszönőviszonyban van. Eve tudja, mit várhat az élettől – mígnem egy tőle szokatlan egyéjszakás kaland a szó szoros értelmében megmásítja ezt az állapotot.
Az új helyzet feszültséget teremt Eve és Willa rendíthetetlen barátságában, aztán Willa állhatatos bátyja, Shep lesz az, aki végül Eve segítségére siet. A férfi mindig is kedvesen viszonyult hozzá, most azonban ebédrendeléssel lepi meg, meghallgatja valamennyi panaszát, és egyszeriben olyan szívdöglesztővé válik… Aztán meg ott van a baba apja is, aki (szigorúan véve) támogatónak, mégis (többnyire inkább) ellentmondásosnak hat.
Talán csak a felfokozott hormontermelés az oka, vagy talán a pólók, amik Shep vállán mindig annyira feszesnek tűnnek – akárhogy is, de Eve-ben felébred a kíváncsiság. Nem szeretett volna titokban mindig is többet kihozni az életéből? Minden téren?
Értékelésem:







