Jánosi Ferenc: Emma hajmeresztő kalandjai
Természetszeretet, varázslat, barátságok születése és kaland minden mennyiségben.
A könyv egy kislányról szól, aki nagyon szereti a természetet, de nem igazán találja a hangot a kortársaival. Igazi különc, elvarázsolt karakter.
A születésnapján hatalmas fordulat következik be, varázslatos dolgok történnek, aminek következtében sorra keresik meg olyanok, akik nem igazán voltak vele kedvesek, mégis a segítségére szorulnak. Emma kezdetben még nem tudja mit is kell tennie, de fejest ugrik a kalandokba.
Humoros, eseménydús történet. Engem leginkább az ragadott meg benne, hogy a kislány akkor sem rest segíteni, amikor olyanok kérnek segítséget tőle, akik korábban nem szolgáltak rá a bizalmára. A szerző meglebbenti, hogy a zord külső, vagy a rossz viselkedés mögött is lehet talpraesett személy, illetve, hogy a közös kalandok össze tudják kovácsolni a gyerekeket. A varázslatos események által a gyerekek együtt kalandoznak és jobban megismerik egymást.
A könyvet illusztrációk is tarkítják, bár ezek az én ízlésemnek túl sötétek és valahogy lehangolóak voltak.
Fülszöveg:
Emma tízéves, és úgy érzi, senki sem érti igazán. Az iskolában csúfolják, otthon sem mindig könnyű, ráadásul nemrég elveszítette a legjobb barátját. Ám a születésnapján minden megváltozik: egy titokzatos jel, egy váratlan látogató és egy különös tölgyfa olyan kalandba sodorja, ahol semmi sem az, aminek látszik.
Emma nem tökéletes hős. Kócos, néha ügyetlen, néha dühös, mégis éppen ettől válik igazán szerethetővé. Miközben egyre mélyebbre merészkedik a rejtélyek világába, nemcsak új barátokra talál, hanem saját bátorságát és erejét is felfedezi.
Humorral, izgalmakkal és megható pillanatokkal teli történet, amely emlékeztet arra, hogy a legnagyobb bátorság néha abban rejlik, hogy merünk hinni önmagunkban.
Értékelésem:







