Szépirodalom

Inkeri Markkula: A ​soha fel nem engedő föld

Megragadó történet olyan fiatalokról, akiknek sorsát nagyban befolyásolja a származásuk. Megható regény a természet szeretetéről és a valahová tartozni akarás érzéséről.

A borítónak nagy szerepe van abban, hogy kiszemeltem ezt a könyvet. Csodálatosan megragadja a természet szeretetét, ami teljesen áthatja A ​soha fel nem engedő föld lapjait.

Merész kijelentésnek érzem szerelmi történetnek nevezni ezt a regényt, egyáltalán nem az, mondhatni szerintem a két fiatal szerelme abszolút “nem jön át”.  Van két fiatal, akiket egymáshoz sodor az élet és bár nem tudnak róla, de kettőjük története sok szempontból hasonló. Ennek a könyvnek az erőssége nem a szerelmi szálban van, hanem abban, ahogy a természet szeretetéről, a klímavédelemről, vagy a valahová tartozás érzéséről ír. Van azonban egy másik szerelmi szál a könyvben, azonban ennek a története 30 évre nyúlik vissza és fájdalmas véget ért, engem mégis inkább ez hatott meg, ha már kiemelték a szerelmi vonatkozást, én erre szavazok.

Tehát a történet két fő szála egy fiú és egy lány, akik együtt töltenek pár napot, majd 1 évre elszakadnak egymástól, de ezen idő alatt visszaemlékezésekből megismerhetjük a szereplők hátterét.

Adott tehát egy számi (lapp) származású kislány, aki elvált szülők gyermekeként keresi a helyét. Ösztönösen vonzódik a természethez, legjobb barátja egy kedves kis rénszarvas. Nehezen kapcsolódik másokhoz, de a természet és a klímavédelem nagyon fontosak a számára. Bár csak pár napot tölt együtt a fiúval, mégis elhatározza, hogy ismét megkeresi őt.

Adott egy fiú, aki inuit (eszkimó) származású, de fehér szülők fogadták örökbe. Folyamatosan megjegyzéseket kap a kinézete és a származása miatt, és azon őrlődik, hogy miért mondhattak le róla a szülei. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű…

Ahogy egyre több bepillantást nyerünk a múltba, kiderül, hogy milyen nagyfokú beavatkozásokat hajtottak végre az egyes országok annak érdekében, hogy az őslakos nemzeteket integrálják a népességbe. Kegyetlen beavatkozásokat.

Tehát a történet egyaránt szól a természet szeretetéről és a nemzeti identitásról. Arról, hogy milyen fontosak a gyökerek és hogy mennyire eltérően bánnak azokkal a gyerekekkel és felnőttekkel, akik más nemzetiségűek, mint a többség.

Igen erős mondanivalójú történet, még napokig az ember fejében jár.

Értékelésem:

Szólj hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük