Clare Leslie Hall: Sebzett ​lelkek

Szerelmi háromszög és egy bűneset. Egy történet kommunikációs buktatókról, bűntudatról, lezárásról és újrakezdésről.

Mostanában sokszor találkoztam ezzel a könyvvel különböző felületeket, rengetegen örömmel várták az írót és posztoltak közös fotókat és dedikált képeket. Ilyenkor mindig magasabbra teszik a lécet, pláne, hogy az Ahol a folyami rákok énekelnek című kötethez mérik, ahhoz hasonlatosnak tartják. Emellett ez volt a májusi NIOK könyv is. Nos, az ízlések eltérőek lehetnek, hogy érdemel-e ekkora figyelmet, azt mindenki döntse el maga. Hogy nekem tetszett-e? Igen, bár nem tartom olyan kiemelkedő könyvnek, amilyen magasságokba sokan emelték, de egy izgalmas romantikus történet, az bizonyos.

A történet izgalmasan indít, megtudjuk, hogy az egyik szereplő meghal, de a szerző a könyv második feléig nem árulja el ki is az pontosan. A könyv feszültsége abban is rejlik, hogy belecsöppenünk egy szerelmi háromszögbe, ami tudjuk, hogy tragédiába fog fordulni. Nem értjük, hogy jutunk el idáig, ezért izgatottan fogyasztjuk a lapokat, hogy a miértek mélyére ássunk.

A több szálon futó történetben megelevenedik a múlt, melyben Beth és Gabriel tinédzserként egymásba szeretnek, majd félreértések és kommunikációs buktatók miatt elszakadnak egymástól. Ez mindkettőjükben lezáratlan sebként tátong egészen addig míg ismét nem találkoznak 12 év elteltével.

Beth időközben kialakított egy kényelmes életet férjével, Frankkel, aki gyermekkora óta szerette. Fájó pont az életükben, hogy elvesztettek egy közös gyermeket, de ebből is fel tudtak állni. Vagyis ez a látszat, itt is maradtak titkok és kimondatlan, lezáratlan, fájdalmas érzések.

Gabriel visszaköltözésével minden megváltozik. Beth érzései megelevenednek, és minketten úgy gondolják, hogy megkaphatják a vágyott lezárást.

A könyvben kifejezetten tetszett, hogy nincsenek negatív vagy pozitív karakterek. Mindenki gyarló, és mindenki szerethető a hibáival együtt. Mindkét férfi szimpatikus, mindketten jóravaló emberek, csak egy nagyon kellemetlen szituációba keverednek.

Végül nagyrészt a bűneset az, ami dönt. A szerző jól építi fel a történetet, fokozza az izgalmat, és egy olyan elképesztő helyzetbe taszítja a szereplőit, melyben mi is nehezen tudnánk választani. Emiatt élveztem a regényt. Továbbra sem rajongok a túlfűtött szerelmi jelenetekért, és pont emiatt hiányoltam igazán az átkötő részeket. Szerettem volna Frankből többet kapni. Beth megszerette a férfit egy lángoló nagy szerelem után, de azt nem tudtuk meg, hogy ez hogyan zajlott le. Sok rész kidolgozatlan maradt, ami bennem hiányérzetet hagyott. Összességében szerettem, de számomra nem ért fel az Ahol a folyami rákok énekelnek című regényhez.

Fülszöveg:
Tizenhét évesen ismerkedett meg Gabriellel. Azon a szédült, varázslatos nyáron a fiú hatására mindent másként gondolt, érzett és látott. Azt hitte, egy nagy, soha véget nem érő szerelem kezdete az a nyár. Amikor azonban Gabriel elment, és azzá vált, akinek az anyja akarta látni, Beth összeomlott.
Frank segítségével állt talpra. Az együtt felépített életük pedig egészen más lett, mint amilyet Beth Gabriellel elképzelt. És mégis, volt idő, nem is kevés, amikor boldognak érezte magát. Nézte a férjét és a fiát, ahogy traktorral járják a gazdaságot, és egy pillanatig sem kételkedett benne, hogy ez az ő élete.
De most Gabriel visszajött, és Bethben kártyavárként omlott össze minden, amit bizonyosságnak hitt. Tíz év múltán is működik közöttük a kémia. Beth pedig jól tudja, hogy amit tesz, nem helyes, és másoknak is árthat vele. De hogyan mondhatott volna le arról, hogy adjon egy második esélyt az első szerelemnek?

Értékelésem: